2012. április 14., szombat

Sziasztok!

Bevezető kezdő idézetnek?

„A közművelődés a magyar történelem reformkora óta áll a társadalmi haladás és a nemzet felemelkedésének szolgálatában. Ez a küldetés határozta meg a szakma legjobbjainak a munkáját, ez tette lehetővé, hogy a magyar társadalom közösségei minden korban rendelkeztek olyan energiákkal, melyek elősegítették a nagy változások sikerét és megadták az egyén számára nélkülözhetetlen biztonságot, a kulturális otthonosság élményét. A közösségekben átélt együttlétek gazdagsága adja a közművelődési szakszerűség sajátos méltóságát.

http://www.nefmi.gov.hu/kultura/kozmuvelodesi-foosztaly/kozmuvelodesi-foosztaly

Szintén a bevezetésbe érdekes lehet:

A Fővárosi Művelődési Ház története

(Drucker Tibor)

…1950 fontos esztendeje volt a fővárosnak. A peremvárosok és területek Budapesthez csatolásával létrejött Nagy-Budapest. Ebben az esztendőben zajlottak le az első tanácsválasztások, és október végén megalakult a XI. Kerületi Tanács is... 1951. január 13-i ülésén a Végrehajtó Bizottság tájékoztatót hallgatott meg arról, hogyan sikerült a Pamuttextil kultúrházát felépíteni, a vastelepet áthelyezni, és mit várnak el a kerület művelődési házától...A gyár dolgozói 1950. december 21-én - Sztálin 71. születésnapján - ünnepélyesen birtokba is vehették az épületet, mely a mai ház alapterületének mintegy egyharmadát tette ki...

A Fővárosi Művelődési Ház a főváros XI. kerületének fő ütőere, a Fehérvári út mellett épült fel. Az elmúlt fél évszázad során megváltozott környezete, változtak tulajdonosai, fenntartói, finanszírozási helyzete, de mindvégig meg tudta őrizni a kultúra iránti elkötelezettségét, azt a képességét, hogy az egymást követő generációk számára mindig újat és korszerűt tudjon adni… Módszertani központja lett hosszú időre a főváros közművelődésének, majd a munkásművelődésnek. Országos kezdeményezések indultak el innen, a munkásszállási irodalmi és zenei körműsor akcióval, a későbbi Pódium Színházzal, a táncház mozgalommal, a folklór programokkal, az Illés Klubbal, az idegenforgalmi vállalkozásokkal, vagy éppen a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének, a TEMI létrehozásával… …

“Alapítólevél Budapest 1968. szeptember 17.

A Fővárosi Művelődési Ház és az Illés együttes közösen megalapítja az Illés Klubot. A klub célja az Illés együttes barátainak összefogása, zenei ízlésük fejlesztése, a fiatalok erkölcsi esztétikai nevelése, emberi magatartásának formálása, a zene társadalmi hatásának tudatos és célszerű felhasználásával. A klub, formáját tekintve levelező klub.” (részlet)

Huszonhárom civil szervezetnek és közösségnek ad ma otthont az FMH, és nyújt számukra szakmai segítséget… Közel huszonháromezer résztvevőjük jól mutatja a hallatlanul összetett társadalmi igények meglétét, kielégítésük fontosságát… És talán nem túlzunk, ha arról is szólunk, hogy az FMH, mint csepp a tengert, tükrözi egy egész intézményrendszer, a művelődési otthonok létjogosultságát, fontosságát, társadalmi szükségességét.

Integrált közösségi és szolgáltató terek

Sziasztok!

Küldök két olyan segítséget, ami jogi szempontból közelíti meg az általunk vizsgált funkciót. Esetleg a benchmark/ideális példa vizsgálata szempontból jól jöhet

Ez egy olyan módszertani kézikönyv amit 2008ban adott ki a FVM.összefoglalva vidéki művházak újjáélesztésével kapcsolatos okos dolgokat írnak benne. De talán hasznos lehet.

112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet

Ez pedig maga a hozzá tartozó pályázat
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

2012. április 7., szombat

Egy vidéki példa: Barátság Kulturális Központ, Százhalombatta

Az Audit témakörben be szeretném mutatni Nektek a Százhalombattai Bartáság Kulturális Központ működését.

Százhalombatta egy eléggé vagyonos, Budapesthez közeli város, ahol az ipar jelentős- Közép Európa meghatározó olajfinomítója és a Dunamenti Erőmű hatalmas komplexuma is itt található. Ez a két ipari létesítmény még a rendszerváltás előtt került ide, ezért akkoriban rengeteg panelházat építettek a dolgozók tömegéhez. Ekkoriban kapott a város központja egy korabeli módon - népművelésre szakosodott, építészetében abszolút a korhoz illő művelődési házat, mely a Barátság nevet kapta. (ld. Kőolajvezeték, amely a Szovjetúnióból indult, és itt ért véget a DKV-ban.)
Azóta a DKV-ból MOL lett, a szocialista iparvárosból egy kedves, rendezett, tiszta és összetartó közösségekkel teli vidéki kisváros, a munkásoktól nyüzsgő nagy betondzsungelből pedig egy kulturális értelemben is színes és csábító turistacélpont (Makovecz-templommal, világszínvonalú néptánc és balettcsoporttal, nemzetközi nyári fesztivállal, parkokkal, színvonalas iskolákkal, gimnáziummal, kiváló infrastruktúrával, konferencia központtal).
Ezt a gazdag fejlődést igyekezett követni a Barátság Művelődési Központ, mely 2010 nyarán új vezetőséget kapott, ezzel egy új szemlélet is költözött az intézményben.
A korábbi -főleg- csoportokra koncentrált, zárt ház egyre inkább nyitott, mind az új, szökőkutas-csobogós főtér felé, mind a kultúra szegmensei, és fogyasztói irányába.
Ennek külső megjelenései is voltak. A korábbi "intézményi" jelleget hangsúlyozó főlépcsőjét szintbe hozták a térrel, és bejáratába kávézó települt. Az előtér belsőépítészete világos, barátságos, modern lett. A színházterem is új belsőépítészetet, színpadtechnikát kapott.
De működés szempontjából is megújult a ház. Nevet változtatott: Barátság Kulturális Központ. Kis lépés ugyan, de szerintem fontos, mivel nem a nép okítását, sokkal inkább a kultúra felkínálását hangsúlyozza. A korábbi logót egy összefogásra késztető, letisztult embléma váltotta fel, mely színeiben is mai de elegáns.
A szervezeti felépítés is a következőkép alakult:
A központ élén az igazgató áll, akinek munkatársa a technikai igazgató, valamint két igazgatóhelyettes. Ezzel két felé ágazik a szervezet. Az egyik a technikai hátteret felügyeli. Takarítónők, portások, színpadtechnikusok, és a technikai berendezések karbantartói, rakodók, kiállításépítők mind műszaki munkatárs címszóval a műszaki igazgató alatt állnak. A másik vonulat a szervezési, ezt a két igazgatóhelyettes fogja össze. Az egyik igazgatóhelyettes a szakmai, a másik a szervezési. Mindkettő a művelődésszervezők munkáját felügyeli, de más módon. Egyikük a programok, események tartalmi, míg másikuk a megvalósíthatósági szempontjait, így egyrészt az ellenőrzés sokkal alaposabb, másrészt a munkák, szakterületek jól lehatárolhatók.
A művelődésszervezők pedig azonfelül, hogy programok felelősei (minden programnak ki van osztva az adott felelőse), a házban működő csoportok "anyukái". Szó szerint. Vidéken vagyunk, fontos a közvetlen interakció, az ismerettség és megbízhatóság mindennél jobban számít. Így azon felül, hogy a ház kívülről egységes, rendezett intézmény arcát mutatja (logo, névkártyák, egyenruha, formanyomtatvány, plakátok, stb.), fontos, hogy mindenki névről ismeri a másikat és a személyes bizalom az emberekkel kommunikáló művelődésszervezők irányában mindig meg van. Pl. egy rendezvény estén is minden munkatárs a formaruhájában személyesen ott van, így a célközönség ismerős közegben érzi magát és nem egy személytelen gyárban.
A háznak van ezenfelül egy PR-marketing és egy kreatív munkatársa, mely az előbbi csoportokkal szorosan kommunikálva fejleszti a ház arculatát, sajtóban való megjelenését, plakátjait, szóróanyagait. Fontos, hogy az intézménynek folyamatosan frissülő honlapja és Facebook-oldala van, de ez mellett óriási molinókon, szórólapokon, újság és TV-spotokban hirdet. De a legfontosabb médiacsatorna még mindig a szájhagyomány, és a személyes meghívás, melyben aktív szerepet vállal minden egyes munkatárs, és az időszakosan (ruhatárban, jegykezelésnél) dolgozó hostessek is.
A házban elsőrangú, hogy a munkatársak is jól érezzék magukat, így a központi hely többnyire a konyha. Kávéfőzés közben jobban terjednek az információk, mint a rendszeres értekezleteken, amiből a műv.szervezők és pr-osok körében kettő van. Szerda délelőtt az igazgatóhelyettesekkel beszélik át a konkrét programokat, feladatokat, beosztják a felelősöket, és beszélgetnek az ügyes-bajos tennivalókról. Délután aztán au igazgatói megbeszélés van, ami távlati célokról, nagy vonalakról szól többnyire, és az intézmény egészét átfogják.
Fontosak a rendszeres tanulmányi utak más intézményekbe itthon és külföldön egyaránt, így az igazgatói ülés sokszor az itt szerzett tapasztalatok levonása, és a brainstorming helyszíne.
Oktatások is vannak időnként: balesetvédelmi többnyire.
És mindezek mellett az intézményt jó mentorként felügyeli a gazdasági ügyintéző, aki úgymond a papírmunkák felelősé, és a titkárságvezető, aki felé az első hívások bemennek kívülről, és minden csapatot átfog, ügyeit intézi.
Ezeknek a sarokpontoknak a lefektetésével egy olajozottan, könnyen működő, barátságos intézményt sikerült felépíteni, ahol megvan a közösségi szellem, mely a jó kommunikáció és a könnyedén való működés előfeltétele. Így fővárosi viszonylatban is igényes programstruktúrával és arculattal rendelkező, de alapvetően egy vidéki közösség életét személyesen irányító közösségi intézmény jött létre, ahol egy színpadon tudnak fellépni Kossuth-díjas színészek, világhírű tánckarok, és a helyi pávakör, vagy épp népszínmű amatőr színészei.

Aki nem hiszi, járjon utána!
http://www.baratsagkk.hu/intezmenyunk

2012. április 4., szerda

Sziasztok!

Ezen a blogon van néhány bejegyzés az FMH-ról, talán hasznos lehet, vannak jó kis képek is az új épület belsejéről.

2012. április 2., hétfő

bejárhatóság

Új infó - április végéin/május közepéig lesznek a régi épületben - most így néz ki, szóval lehet menni :) akik úgy érzik. Sziasztok

kezdeti téblábolás

Eddig nem nagyon tudtunk infókat kinyerni a használókból - nademajd most - ajánlom nektek is a személyes utánnajárás elektronikusan eléggé beláthatatlan : )
minden jót

2012. március 15., csütörtök

Épületbejárás

Avagy képekben és leírásban a választott épület

Közös egyeztetés után csapatunk több tagja bejárta a portás vezetésével az épületet, minden lényeges helyiséget és kiszolgáló egységet végignézve.

A belső udvart körülöleli egy négyszárnyas épület, egyik oldalán a színháztér van, a többi három termeket, kisebb-nagyobb közösségi tereket szolgáltat.

Személyes benyomások

Már az első pillanatban feltűnt, hogy milyen sötét az előtere nappal, nekem nagyon nyomasztó érzés volt ott lenni, mert nem szívesen dolgoznék ilyen helyen. Amíg vártam a többiekre, azt is láttam, hogy talán nem ennyire kimondva, de az ott dolgozók is ezt érzik, ugyanis a portás, a jegyárus és a tájékoztatásért felelős hölgy is minduntalan kijártak az épület előtti napsütötte járdára. A színháztér meglepően barátságos volt ezek után, bár ez csak a jó megvilágításnak volt köszönhető. A színpadtechnika viszont finoman szólva is, éppen hogy csak létezik a periféria szélén. Sem elég hely, sem elég technika nincs. A színészöltözők is elég kevés felszereltséggel vannak ellátva, bár alapvetően jó tájolást kaptak az épületen belül.

Magán viseli az épület minden tere és szerkezete, hogy 1951 óta működik. Elavultak a térrendszerei, eléggé additívnak tűnnek, és a belső udvar, amely barátságos, és mint a gondnok elmondásából kiderült, kerti rendezvényeknek is helyet ad, nem túl nagy. a napot általában lefogja az épület, padok alig vannak, és számomra kissé gondozatlannak is tűnt a terület. (Bár ez adódhatott a márciusi időpont miatt is, hiszen tél volt, és még nem kezdett tavaszodni eléggé, hogy élvezni lehessen a zöldet.)

A közösségi termek jó része iskolafunkciót is ellátott, illetve mind a mai napig ott vannak a padok, táblák, használatra készen. A termeket közvetlen napfény nem éri, így kissé sötétnek tűnnek a napfényjárta folyosóhoz képest. Az ablakok rettenetesen el vannak öregedve, több helyen toldozva-foltozva voltak, ez nem túl esztétikus egy kulturális jelentőségű épület esetében.

Az épületet folyamatosan használják, mindig vannak rendezvények az év folyamán. A napi használati ciklus viszont nem ideális, mert nincsen délelőtti forgalma a termeknek, így minden délután és este szinte torlódás alakul ki, illetve versenyhelyzet a termek iránt. (Az új épületben kevesebb terme lesz az FMH-nak, viszont nem biztos, hogy ki tudják majd használni a délelőttöket, ugyanúgy üresjárat lesz, mint eddig. Ez egy fontos probléma, mindenképpen kellene javaslatot tenni arra nézve, hogy miként tudnák jobban kihasználni az épület adottságait, illetve, hogy a fűtés téli időszakban ne legyen annyira drága. Például nyelviskolát működtetni, felnőttképzést, stb…)

Az új épülettel kapcsolatban, még azt is megtudhattuk, hogy nem lesz hivatalos parkolója, vagyis sem a meghívott „sztárvendégek”, sem a dolgozók, akik napi rendszerességgel tudtak eddig egy kis férőhelyű, de saját parkolót használni, nem fognak tudni csak az utcán parkolni. Sajnos, a mai világban ez elvárható követelmény egy épülettől, hogy a minimális parkolási igény biztosítva legyen.

Mindent összevéve egy igazi probléma van: az épület régi, és mint ahogyan láthattuk, a mai elvárási szintnek nem teljes egészében felel meg.


UI: képeket fogok feltenni a saját picasás blogomba, de a kolis gépemen vannak, szóval csak holnap fogom tudni feltenni, meg akkor be is linkelem.

Itt a link, nézegesse, aki nem volt, illetve aki volt, tegye fel a sajátjait! :) Ahogy láttam, nektek komolyabb gépetek volt :D

https://picasaweb.google.com/113391786298318711404/FMH_bejaras

2012. március 14., szerda

Egy kis kiegészítő háttéranyag

Sziasztok!
Itt van egy talán számotokra is érdekes cikk az FMH jövőjéről és múltjáról :) A helyszínrajzokon jól látható, hogy a középső (részlegesen elbontott fázist) vizsgáljuk.

2012. március 13., kedd

Korábbi hírek

A XI. kerület hivatalos honlapján találtam a következőket, érdekes a feladat szempontjából.


Egyrészt tájékoztatja a laikusokat, másrészt az épület funkciójáról ad tájékoztatást, ami további elemzésre jó alapnak tűnik.


Videók, használat közbeni képek:

Tájékoztatás a beruházásról (rövid):

2012. március 12., hétfő

Nyitány!

Köszöntünk Mindenkit!

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Rostás Zoltán Tanár Úr által előadott Tervezés- és Építésgazdaságtan tárgyának féléves hallgatói feladata keretében készül ez a blog. Munkacsoportunk a Fővárosi Művelődési Házat választotta elemzése céljául.

Csoportunk korábbi e-mailes beszélgetések, és egy helyszínbejárás után (melynek beszámolója hamarosan felkerül a blogra) a mai napon tartotta meg alakuló ülését a BME Központi épületének második emeleti büféjében.

Az alakuló ülés és rövid értekezletnek az alábbi napirendi pontjai voltak.

1: a csoport felelősének megválasztása, mely egybehangzó szavazással Radev Gergelyre esett (boldog névnapot!!), aki ezt a tisztséget elfogadta.

2: az épület elemzési szempontjainak eldöntése, és a felelősök kijelölése.
Az elemzési témakörök:
1: : látogatók, felhasználók, közvetlen és közvetett érintettek, döntéshozók (felelős: Fiák Márton és Radev Gergely)
2: az intézmény dolgozói, szervezetük, működésük rendszere (felelős: Kaszás Nóra, Kovács Máté Gergő)
3: speciális értékek, tárgyak és eszközök az intézményben (felelős:Varga András, Molnár Bianka )
4: telek, épület, berendezések, műszaki- technikai  eszközök és speciális technológiák (felelős: )

A fenti témaköröket négy fő szempont alapján fogjuk elemezni, melyek:
A: (audit) helyzetelemzés, történet, problématérkép, alapadatok, a megfigyelések eredményei, interjúk és vélemények, stb.
B: (benchmark) példák: más intézmények működése, műszaki megoldásai, normák: jogi
és műszaki szabályozás, követelmények
C: (koncepció) a megfigyelések alapján felmerülő problémák, hiányosságok, illetve ezek lehetséges szervezési, műszaki és építészeti megoldásai (és ezek nagyságrendi költsége)
D: (fejlesztés) a javaslatokhoz tartozó intézkedési/cselekvési tervek, ütemezés, javaslatok a döntéshozók számára, stb

Ezen kívül egyéb funkciósémák, folyamatábrák kidolgozása is a feladat része.
Mindez Rostás Zoltán Tanár Úr által kiírt feladat elemzési szempontjai, mely itt tekinthető meg.

3: Egy blog létrehozásának elhatározása,  mely egyrészt naprakész információ-gyűjtőhely és adatbázisként funkcionál, másrészt helyszíne lehet egy ötletelésnek, brainstormingnak és párbeszédnek mind a feladat mind pedig az épület kapcsán. A blog adminisztrátora és felelőse: Kovács Máté Gergő. A blogon lévő bejegyzések a 2-es pontban lévő vázlatpontok szerint lesznek felcímkézve, szerzői pedig a témafelelősök.

4: Újabb értekezlet elhatározása, melynek időpontját e-mailes egyeztetések alapján fogjuk eldönteni. Addig is a blogon, e-mailben tartjuk a kapcsolatot és gyűjtjük az anyagokat, az egyes felelősök pedig gyakrabban, személyesen is egyeztetnek egymással.

Az alapkövet leraktuk! Indulhat a munka.

Felkészülni, vigyázz.......